Az embereken k�v�l sok m�s faj is megtal�lhat� az �szaki Kir�lys�gok ter�let�n. Ezek k�z�l csakis az emberek nem ker�lnek jellemz�sre, ugyanis �gy hiszem �ket nem kell k�l�n bemutatni.

Vaj�kok

A vaj�kok, avagy m�sn�ven Witcherek vagy Hexerek term�szetfeletti k�pess�gekkel b�r� mut�nsok. Kisgyermkekorukt�l kezdve sz�ny� tesztek al� vannak vetve, ami miatt sok v�ltoz�s megy v�gbe a szervezet�kben. A kik�pz�st, amit kapnak �s a gy�gyf�vek pr�b�j�t amit ki kell �llniuk h�sz gyermekb�l j� ha egy t�l�li.
Sokan �gy v�lik, hogy csak az v�lhat vaj�kk� aki nyom�ban ott a sors, p�ld�ul egy j�tett�rt cser�be k�rt�k el csal�dj�t�l. (pl.: a k�nyvben Geralt Cirit �gy k�ri el Duny-t�l, hogy a f�rfi nem is tud feles�ge terhess�g�r�l. "Add nekem azt ami otthon v�r, de te nem tudsz r�la.")
A gy�gyf�vek pr�b�ja ut�n a legt�bb vaj�k k�ls�leg is megv�ltozik, szem�k olyan lesz ak�r a macsk�� �s soha nem lehet gyermek�k. A legt�bb vaj�kn�l m�s ut�jelek is mutatkoznak (pl.: pigmenthi�ny).
Kiskorukt�l kezdve egyetlen egy dologra tan�tj�k �ket, ami pedig nem m�s mint az �ld�kl�s, ugyanis a vaj�kok professzion�lis sz�rnyvad�szok.
K�t kardot haszn�lnak, egy vasat �s egy ez�st�t. Sokan t�vesen �gy gondolj�k, hogy a vas az emberek, m�g az ez�st a sz�rnyek ellen van - igaz hogy az ez�st penge sokkal t�bbet �r el sz�rnyen, mint a vas.
Kardokon k�v�l �rtenek n�h�ny alap m�gi�hoz - jelekhez -, �s k�pess�geik �tmeneti "felturb�z�s�ra" italokat isznak.

Var�zsl�k

A var�zsl�knak �ri�si befoly�suk �s szerep�k van az �szaki Kir�lys�gokban. Rengeteg helyen var�zsl�kat fogadnak maguk mell� a kir�lyok, hogy tan�csnokaik legyenek.
Sok �ves tanul�s el�zi meg azt, hogy valakib�l var�zsl� legyen elv�gre senki nem sz�letik annak. Szinte minden ember �rz�keny egy szinten a m�gi�ra, �k ezt fejlesztik nagyobb, mesteri szintekre, mert a zabol�zatlan energia mindenkire vesz�lyes.
A legt�bb var�zsl�n� term�ketlen, mert ahhoz hogy szervezet�k befogadja a m�gi�t fel kell �ldozniuk a kev�sb� "fontos" dolgokat. Persze, akadnak kiv�telek, de nagyon ritk�n.
Erej�ket a term�szetb�l merik, �ltal�ban a v�zb�l �s a f�ldb�l. T�bb energialel�hely tal�lhat� szerte a vil�gon, mindegyik�j�k egy bizonyos id� eltelt�vel �jrat�lt�dik. A leveg�b�l ritk�n, a t�zb�l pedig soha nem mer�tenek, hisz az ut�bbi egy megzabol�szhatatlan energia.
A var�zsl�k kortalanok, �reged�s�ket �k maguk tudj�k szab�lyozni.

T�nd�k

A humanoid fajok k�z� tarzonak, a gn�mok �s t�rp�k mellett �k is az �si fajokhoz tartoznak. Az emberek Aen Sidhe n�ven is emlegetik �ket - m�r amelyik rendelkezik kell� m�velts�ggel.
Feh�r hajokkal �rkeztek a kontinensre, el�bb mint az emberek, de j�val k�s�b mint a t�rp�k vagy a gn�mok.
�lettartalmuk j�val hosszabb, mint egy �tlagos ember�, felismerhet�ek hegyes f�leikr�l �s kicsi fogaikr�l. K�pesek keresztez�dni a dri�dokkal �s emberekkel, �gy nem egy f�lt�nde j�r-k�l a vil�gban.
Rengeteg �szaki �ld�zte a t�nd�ket, ez�rt a legt�bbj�k a Scoia'tael soraiba �llt, sz�muk nagyban megcsappant. M�ra csak k�t helyen �lnek tisztav�r� t�nd�k: a K�k Hegyekben �s a Vir�gok v�lgy�ben.
Arrog�nsak �s b�szk�k, �gy igen sokan k�z�l�k �gy gondolj�k, hogy az emberek nem t�bbek emberszab�s� majmokn�l.

Rengeteg emberi v�ros alapjait �k emelt�k fel (Oxenfurt, Vizima), rendelkeznek m�gia ir�nti vonzalommal, viszont var�zslatuk elt�r az emberek�t�l.
A faj pusztul�s�ban nagy szerepet j�tszik az, hogy csak fiatal korban (25-30 �ves korig) k�pesek ut�dot nemzeni.

T�rp�k

A t�rp�k ugyancsak a humanoid fajok k�z� tartoznak, �k �rkeztek a legkor�bban a kontinensre.
Egy �tlagos t�rp egy ember mellkas�ig �r fel, de testfel�p�t�s�k sokkal m�sabb. A t�rp�k sokkal izmosabbak, �gy kitart�bbak �s er�sebbek is. A f�rfi t�rp�k legt�bbje hossz� szak�llat visel, a n�k pedig kin�zetileg nem sokban t�rnek el a f�rfiakt�l.
A t�rp�k gyakran kiv�l� harcosok, mesteremberek �s �zletemberek, modurok azonban legt�bbsz�r faragatlan, de ugyanakkor mulats�gosak �s vid�mak.

Sz�l�f�ldj�k Mahakam. Rengeteg t�rp lett tagja a Scoia'taelnek aaz �ld�ztetetts�gek miatt.

Gn�mok

A humanoid fajok k�z� tartoznak, a leg�sibb fajok egyike a gn�mok.
Alacsonyak �s gyeng�bbek, de kitart�sban versenyre kelnek a t�rp�kkel, viszont sokkal f�rg�bbek n�luk. Hossz� orruk miatt k�nny� megk�l�nb�ztetni �ket a t�rp�kt�l �s f�lszerzetekt�l.
Kiv�l� kov�csok �s koh�szok, kardjaikat a legjobbnak tartj�k

Dri�dok

A dri�dok - avagy az �si Nyelven Aen Woedbeanna , vagy a Rangersek szerint h�tborzongat� feles�gek -  a Brokilon erd� lak�i �s v�delmez�i. J�l ismertek kiv�l� �j�sz k�pess�g�kr�l, emellett a f�k, erd�k �s zene ir�nti szeretet�kr�l .
K�ls�leg az �tlagos, csinos, fiatal l�nyokhoz hasonl�tanak legink�bb. Olyan ruh�zatot viselnek, melynek k�sz�nhet�en nehezebben lehet �ket �szrevenni az erd�kben, test�ket pedig befestik, hogy m�g kev�sb� legyenek l�that�ak (�ltal�ban z�ld sz�n�re).
A dri�d fajnak megvannak a maga saj�t, egyedi k�pess�geik. K�pesek akaratukkal megform�lnia f�kat, vagy mindenf�le hang n�lk�l mozogni. A dri�dok kiv�tel n�lk�l n�k, szaporod�sra az emberekkel �s az elfekkel is k�pesek. �ltal�ban magukkal visznek egy f�rfit aki az erd� k�r�l k�borol �s azzal "k�nozz�k", hogy addig nem engedik el m�g nem sz�l l�ny gyermeket egy dri�d asszonynak.
Gyakran �tlagos, emberi gyermekeket dri�dk�nt nevelnek, akik azonban nem rendelkeznek az igazi dri�dok �sszes k�pess�geivel.

F�lszerzetek

A f�lszerzetek a nem-emberi fajok k�z� tartoznak. Kett�-n�gy l�b magasak, kin�zet�k megegyezik a Tolkien �ltal megalkotott f�lszerzetek k�p�vel. L�bukat g�nd�r sz�r bor�tja, �ltal�ban nem hordanak cip�t. J�l b�nnak a haj�t�fegyverekkel.
Egy�tt �lnek az emberekkel.

Scoia'tael

A Scoia'tael egy m�sfaj�ak �ll� gerilla csoport, sok helyen M�kusok n�ven ismerik (ugyanis az �si nyelven ezt jelenti a Scoi'tael). Az �szaki Kir�lys�gban l�v� rasszizmus ellen harcolnak, erd�kben b�jk�lva.
Legt�bb tagjuk t�nde, de soraikban tal�lhat�ak t�rp�k �s f�lszerzetek is.
Egys�gekre vannak felosztva, nagyj�b�l egy tucatnyi harcosb�l �ll� csoportokra, nagyobb csapatokat ritk�n alak�tnak.
A Scoia'tael t�bb vezet�vel rendelkezik, egyik a j�t�kokban is megjelen� Iorveth.